Irodalmi kritika és kézjegy 3.

3ELFAJZOTTAK - Könyvvadászok, Miskolc

Választott könyv: Sara Shepard: Hazug csajok társasága

 

 



A Sara Shepard tollából származó Hazug csajok társasága könyveket nehéz elkerülni - ha másképp nem is, tévésorozatként biztosan találkozott már vele a nagyérdemű. Őszintén bevalljuk, mi is hamarabb láttuk, mint olvastuk volna, a választásunk pedig a forduló kreatív feladata miatt esett rá, hiszen a témát szándékosan szerettük volna ezzel párhuzamba hozni.

A sorozat első kötetében fokozatosan megismerjük a négy egykori barátnő, Aria, Emily, Spencer és Hanna mindennapjait, illetve az őket összekötő Alisont. A lányok szinte teljesen mások, talán sosem találtak volna egymásra Ali barátsága nélkül, akinek a rejtélyes eltűnése szétszakította, "visszatérése" pedig újra összehozta őket.

Maga a történet úgy kezdődik, mint sok mai lányregény is. Szép és menő lányok, egy békés, tökéletesnek tűnő kisváros... minden megvan a 21. századi elcsépelt könyvhöz, szinte már látjuk is magunk előtt a jól ismert közhelyeket - de a kezdeti néhány fejezet után világossá vált, hogy ennél sokkal többről van szó. Ezért pedig piros pont Shepardnak, úgy írt ifjúsági regényt, hogy abba sikerült belecsempésznie egy kis pluszt, egy kis izgalmat, és nem az ezredik unalmas, tökéletes lányok szerelmi életéről szóló könyvet papírra vetnie. Kifejezetten jól megtalálta a hangsúlyt a négy főszereplő mindennapjai és a rejtély kibontása között, a "limonádé" részek teljesen emészthetőek és jól követhetőek, A. üzenetei pedig akkor jöttek, amikor az kellett, hogy összeborzolja kicsit a szálakat. Emiatt nem vált unalmassá a regény, mind az üzeneteknek és titkoknak, mind a hétköznapi dolgoknak, mint például a barátságok és szerelmi viszonyok alakulásának megvolt a maga helye, ezek között kiválóan egyensúlyozott az írónő.

A történet több szálon haladt, a szereplők felváltva kerültek a középpontba egy-egy fejezetben, így könnyű volt őket megismerni, felvenni a ritmusukat. A fejezeteknek pont a megfelelő pillanatban értek véget ahhoz, hogy kíváncsiak legyünk az adott jelenet folytatására. A karakterek mindannyian szinte egy-egy sztereotípiája voltak a modern ifjúsági regények főhősnőinek: Aria, a különc, aki egy költözés közepén áll; Emily, a jó sportoló és jó kislány; Spencer, a tökéletesnek tűnő zseni a nővére árnyékából; Hanna, a duci lányból lett bombázó. Biztosan mindegyikükkel találkoztunk már máshol, más néven - de így együttesen végre egy igazán jó csapatot alkotnak, és sablonok helyett valódi személyiséget is kaptak erősségekkel és gyengeségekkel egyaránt. Szép volt, Sara! A mellékszereplőkből pont annyit kaptunk, ami a történetvezetéshez indokolt volt, sem többet, sem kevesebbet, így ők is egészen szerethetőek voltak.

Az írónő stílusa könnyed, közérthető. Ez szerencsére az Ali eltűnését övező rejtély kibontása kapcsán sem vált zavaróvá, hiszen a sötétebb téma ellenére sem kőkemény krimit olvastunk, így a young adult regények nyelvezete végig dominált, ami így van jól.

Könnyű, mégis elgondolkodtató olvasmány volt, amiben helyet kaptak olyan komolyabb témák is, mint a szülői elvárások, a rasszizmus, a homoszexualitás vagy az étkezési zavarok, így a morális tartalom is abszolút megjelenik. Mondhatjuk, hogy Shepard megírta azt a könyvet, ami műfajának egészen kiemelkedő darabja lett, és szinte minden megvan benne, ami egy jó könyvhöz kell.

Összességében nekünk tetszett a regény, kíváncsian vetjük rá magunkat a folytatásra - ezt pedig a fantasztikus befejezésnek köszönhetjük, a könyv tökéletes csavarral zárult, hogy fenntartsa az érdeklődést a következő kötet iránt.

1
A kézjegyet szándékosan úgy tettük a könyv végére, mintha maga A. hagyta volna ott. Ezúttal a szereplők helyett az olvasónak.