Irodalmi kritika és szimulációs játék 1.

marniBARÁTSÁGOSAK - Csapatszellem, Miskolc

Választott könyv: Marni Bates: Gyilkos a vonal végén

„Potenciális kritika 20 méteren belül”
„Potenciális kritika 8 méteren belül”

„Potenciális kritika 3 méteren belül”
„Potenciális kritika a szobádban”

E havi választottunk Marni Batestől a Gyilkos a vonal végén. A történetet egyrészről az olvasócsalogató címe miatt választottuk, másrészről valami egyszerű, könnyed olvasmányt kerestünk.

A mostani könyvnél a borító nem kap nagy hangsúlyt. Kellően színes, kellően feltűnő, mondhatni visszaadja a hangulatot, amit a könyvtől is kapunk. Ez alkalommal a borító alján szereplő LOL-os buborék nagyobb szerepet játszik, hiszen ennek ismerete nélkül könnyen belefoghat az ember a választásba. A cím alapján sokan várhatnak egy tech-es, nyomozós, ármányokkal teli történetet, viszont a felvillanó kis jelzés mutatja, hogy itt azért át kell gondolni a dolgokat. A LOL-os könyvek többsége, ahogy ez a mű is, egy könnyed kis léleksimogatás, mellőzve a túlontúl felkavaró vagy bonyolult részleteket. Tinédzsereknek tökéletes kis rózsaszín ínyencség, idősebbeknek, pedig egy kis nosztalgia, hogy tizenpár évesen milyen könyvek nagy szerelmesei is voltak.

A történet a stílusához foghatóan nem egy madáchi drámai költemény. Emmy egy végtelenül álmodozó gimnazista lány, aki képzelőerejét írásaiban éli ki. De minden megváltozik, amikor főhősünk élete a képzeletvilágával kezd el vetekedni. Valószínű Emmy abban a pillanatban, inkább kívánta volna azt, hogy otthon nyugodt környezetben folytathassa tovább ármányokkal és laza hősnőkkel teli történetét, minthogy a Starbucksban leterítse egy vén fószer, és egy ismeretlen idegen a telefonján keresztül próbáljon az életére törni.

A történetnek nincs túl bonyolult felépítése. Lineárisan vezetett, párbeszédekkel megtördelt leíró részek, amik hol a környezetet, hol az eseményt, hol Emmy gondolatát, érzéseit mutatják be. Mivel a történetet első szám első személyében, főhősnőnk szemszögéből nézhetjük végig, ezért minden olyan túlzónak és színesnek hat.  Ezt a többi szereplő által is igen gyakran emlegetett erős képzelőerejének is köszönhetjük.

A történet szereplőgárdája meglehetősen csekély. Igaz, sok szereplővel találkozunk, de többségük elhanyagolható és/vagy felszínes. Számottevő karakterfejlődésről vagy szimplán karakteri kidolgozottságról nem beszélhetünk. Főszereplőnk Emmy egy kissé hiperaktív, már-már kissé veszélyes képzelőerővel bíró lány, aki anyja felelőtlensége és/vagy gyermekiessége miatt kénytelen volt az élethez hamar felnőni, de ezt az érettséget a gondolatai nem követték. Aztán ott van még a történet ügyeletes rosszfiúja Sebastian, akinek feltett szándéka megtalálni halottnak hitt nagyapját és kihozni a sodrából Emmyt, ahányszor csak alkalma adódik rá. Megtaláljuk még a szokásos „iskola hercegnőjét”, aki szemet vetett a rosszfiúra és eltökélten próbál keresztbe tenni a főhősnek. Illetve jelen van még a legjobb barátnő, aki valamiben kiemelkedetten ügyes és a legjobb barát, akibe a főhősünk hosszú idők óta fülig szerelmes, és a történet szempontjából az ő szerepe itt ki is merült.

A történet világa kissé hétköznapi, mégis kissé megfoghatatlan. Talán úgy fogalmazhatnánk, hogy kellően köznapi, ahhoz, hogy az olvasó könnyen beleélhesse magát, de eléggé megcsavart, hogy ne egy egyszerű napló legyen belőle. Az író nyelvezete a könyvhöz hűen meglehetősen laza és könnyen értelmezhető. Kifejezetten mélyen szántó mondanivalóval nem rendelkezik a könyv. Ahogy említettük, ez egy olyan stílusú könyv, ami kifejezetten a szórakoztatásra koncentrál. Ennek ellenére, ha az ember mégis eltökéli magát, akkor halványan, de kiszűrhető egy érdekes utalása a könyvnek. Napjaink igen nagy problémája a digitalizáció, és az abból eredő adatlopások vagy az úgynevezett cyberbullying, magyarosabb nevén internetes zaklatás. A könyv szándékosan vagy szánt szándék nélkül is, de egészen jól bemutatja, hogy milyen, ha az embert a telefonján keresztül zaklatják, és ha talán túlzással is, de milyen kiszolgáltatott állapotot és rémisztő érzéseket él át a dolog elszenvedője.

 

Összegezvén a végső konklúziót. Túl sok mindent az embernek nem szabad elvárnia a könyvtől. Egy végtelenül egyszerű kis történet, amibe senkinek nem fog beletörni a bicskája. Első könyveseknek, kezdőknek, vagy a stílus szerelmeseinek viszont egy kellemes kis kikapcsolódás lehet.

Könyvtrailer a kötethez:

"Egy, a könyv által inspirált rövid szösszenet, amit bármilyen normális videó illetve audio felvevő eszköz és szerkesztési tehetség nélkül össze tudtunk hozni."
marni