Az előzetesbe mindenképp szerettem volna megszólaltatni a karaktereket, mivel nem volt, akivel felolvastassam a szöveget, ezért a hangoskönyv változat anyagával dolgoztam. A dolog szépséghibája, hogy csak angolul állt rendelkezésemre. Hogy a nyelv ne okozzon senki számára problémát, a feliratokat bekapcsolva megjelenik az idézetek fordítása.
https://youtu.be/mM4qq5Ay6S4
Eddig talán ez volt a legkomplexebb feladat. A helyzetet az sem segítette, hogy ebben a fordulóban csak egyikünknek volt ideje elolvasni a választott könyvet.
A nehézségek ellenére nagyon élveztem az alkotást (elvégre egy jó alappal könnyű dolgozni, ez a könyv pedig remeknek bizonyult). A jelenetek javát a Young Royals című sorozatból válogattam össze (amit melegen ajánlok mindenkinek, aki olvasta a Mindketten meghalnak a végén-t és imádta).
Külön ki szeretném emelni, hogy a dalválasztás ennél jobban nem sikerülhetett volna, mivel Nessa die first című száma teljes mértékben rezonál Rufus karakterével, aki már találkozásuk előtt kiköti az ebet a karóhoz, igényt tart arra, hogy kettőjük közül ő haljon meg először, illetve ahogy a szöveg is mondja, nincs menekvés, ez így működik, valaki sírni fog vagy meghalni. És pontosan ez történik. Hogy sikerül-e betartatnia Rufusnak az ígéretet? A könyv elolvasásával kiderül, remélem sikerül a videóval kedvet teremteni hozzá!
Ha megtudhatnád halálod dátumát, élnél a lehetőséggel? Mateo Torreznek és Rufus Emeteriónak nincs választása. Őket akkor is felhívja a Halál-Hírek szeptember 5-e hajnalán, ha aznap boldogabban haltak volna meg, ha nem tudják, hogy ez a Végnapjuk. A Halál-Hírek feladata, hogy éjfél után értesítsék a Kilépőket – azaz az aznap meghalókat, hogy életük ma korai véget ér, búcsúzzanak el hozzátartozóiktól és éljenek még egy kicsit, most utoljára. Senki sem szeretne magányosan meghalni, épp erre van az UtolsóBarát alkalmazás – összeköti az aznap eltávozókat hozzájuk hasonló Kilépőkkel, hogy emlékezetessé tegyék egymás utolsó óráit. Habár Mateo és Rufus még nem ismerik egymást, több dolog is közös bennük: ma meg fognak halni és nem tölthetik szeretteikkel a napot. Mateo azzal a reménnyel regisztrál, hogy talál valakit, aki képes lesz kirángatni őt otthonából, hogy egy egész életet sűríthessen egyetlen napba, Rufus pedig megfogadja, hogy akkor is kihúzza Utolsó Barátját szeretett komfortzónájából, ha ez lesz is az utolsó dolog, amit életében csinál. Mivel nem tudják, hogy pontosan mikor és hogyan fognak meghalni, versenyt futnak az idővel, de talán épp ők lesznek egymás végzetei.
A Halál-Hírek koncepciója rendkívül érdekes, mindenképp elindítja az olvasóban a kérdést: Te hogyan reagálnál, ha az éjszaka közepén értesítenének, ez az utolsó napod? Mihez kezdenél, ha tudnád az elkövetkező 24 óra számodra minden, ami hátra van életből? Sokan felismerve a sorsdöntő csengőhangot fel sem vennék a telefont, remélvén így elkerülhetik az elkerülhetetlent. Egyesek istent játszva próbálnák bizonyítani, hogy igenis ők lesznek a kivétel, a becsúszott hiba egy olyan rendszerben, ami eddig még sohasem tévedett, mások a szeretteikkel vennék körbe magukat vagy megtennének mindent, amihez eddig nem volt merszük. Te bezárkóznál vagy próbálnál egy teljes életet sűríteni egyetlen napba?
Habár a Mindketten meghalnak a végén ilyen kérdéseket is felvet, semmiképpen sem a halálról szól. „Tizenkét órája felhívtak, hogy ma meghalok és több bennem az élet, mint valaha.” Adam emlékeztet minket, hogy halál nélkül nincs élet, ahogy veszteség nélkül sincs szeretet és egyetlen nap, egyetlen személy is elég, hogy megváltozzon az életünk. A mű fő aspektusa, hogy ez a két ismeretlen, de tragikus sorson osztozó fiú összefog, hogy a legjobbat hozzák ki napjukból, de valahol a folyamat közben sikerül egymásból is előhívni ezt. Ez pedig nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy utolsó napjukat akként a személyként éljék le, akivé válni szerettek volna.
Silvera nemcsak a két főhőst szólaltatja meg a regény során, hanem velük egy sorson osztozó Kilépők szemszögéből is megélhetjük Végnapjukat, de olyan karaktereket is megismerünk, akik azt kívánják bár az ő telefonjuk is riasztott volna hajnalban. Szerintem ez egyike a könyv számtalan erőteljes eszközének, ami arra késztet, hogy az olvasó átértékelje az életét. Mateo és Rufus nagyon hamar megkedvelteti magát, az ember az utolsó oldalakig reméli, hogy a regény címe csak egy rossz tréfa és mindent megtenne, hogy nyerjen nekik egy kis időt, eközben borzadva olvassa, hogy más a maradéktól is szabadulna, ahelyett, hogy élvezné, hogy neki több jutott, mint ennek a két tizenévesnek.
A másik ilyen részlet épp annyira megosztó az olvasók között, mint amennyire hatásos. Kezdetben én is úgy gondoltam, hogy Mateo halála alulmúlta a várakozásaimat, azt hittem, hogy önfeláldozásban leli majd a vesztét vagy együtt lépnek át a másvilágra, ehhez képest a balesete a tűzhellyel felesleges halálnak tűnt, azonban, ha belegondolunk kellett ahhoz, hogy a történet teljesen át tudja adni az üzentét. Ha Mateo engedett volna a szorongásának és otthon marad egész nap, nem ismeri meg Rufust, akkor is elfelejtette volna, hogy elromlott a sütő. Utolsó Barátja nem mentette meg a haláltól, de rávette Mateot, hogy életében először éljen, ne csak létezzen.
A mű mindenképpen egy lebilincselő, egyszerre szomorú és felemelő történet, barátságról, megbánásról, szeretetről és szerelemről annyi izgalommal, hogy gyakran megfelejtkeztem róla, hogy ez az utolsó napjuk. Ez a legjobban megírt regény, amit mostanság olvashatsz? Ahogy a cím, úgy én sem árulok zsákbamacskát: Nem, közel sem, néhol egyszerre érződött elsietettnek és túlhúzottnak, de ennek ellenére is sikeresen átadja az üzenetét és hatást gyakorol.
Minden korosztálynak ajánlanám, de legfőképp a 17-18 év körülieknek, szürreális élmény volt olvasni, ahogy két korombéli készül az őket aznap utolérő biztos halálra, hogyan töltik az idejüket és közben végiggondolni, hogy én mit tennék a helyükben. Remélem, később sem felejtkezem meg ennek a kötetnek a létezéséről, szívesen újra olvasnám, akár 10-20 év távlatából, bizonyára máshogy hatna rám felnőttként, mint így, hogy a főhősök velem egyidősek.
