Forduló
4
Barátság
9
Bátorság
9
Önfeláldozás
8
Műveltség
6
Őszinteség
6
Elgondolkodtató történet
2
Erőszak
5
Izgalom
6
Mindennapi történet
3
Nevettem rajta
5
Szerelem
7
Sírtam rajta
1
Tetszett
6
Varázslatos történet
3
Írj irodalmi kritikát a választott kötethez!

  Katy az utolsó középiskolás éve előtt, egy családi tragédia után az édesanyjával Nyugat-Virginiába költözik egy kisvárosba, ami egyetlen kereszteződésből áll  és az égvilágon senki sem tud a létezéséről. Nem éppen egy álom, igaz?
  Nos, ő is így gondolta egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a szomszédban egy vele egyidős ikerpár lakik. Mi több, az egyikőjük egy igazán jól kinéző fiú. Így már mégsem tűnik annyira elviselhetetlennek az új hely. Katy legalább is így gondolja. De aztán kiderül, hogy Daemon dühítő. Beképzelt. Pofozni való. Nem bírják egymást. Egyáltalán. Akármennyire is elviselhetetlen Daemon Katy számára, a testvére Dee hamar a legjobb barátnőjévé válik. Daemon igyekszik elrémíteni Katyt, azzal, hogy a túlvédelmező nagybáty szerepet játssza, a  főszereplő mégsem tágít a lány mellől. Az események előrehaladtával Katy akármennyire is próbálja utálni, a fiú mégis megtetszik neki. Időközben viszont kiderül, hogy a Black testvérek rejtegetnek valamit. Ők közel sem olyanok, mint Katy, vagy a kisváros többi lakosa. Ez pedig veszélyes helyzetekbe sodorja őket.

  Túl sablonos történetnek indult. Új lány, aki pont a jóképű álompasit kapja szomszédul. Sosem gondoltam volna, hogy egy földönkívüliekről szóló könyv megfogna. Mégis így történt. Talán a szereplők tették. Talán a sok izgalom. Talán a humor. Talán mind egyszerre.
  A könyv első felében alig tudtam elviselni Daemont. Kifejezetten idegesített a viselkedése és nem tudtam mit imád rajta minden lány, aki valaha olvasta a Luxen sorozatot. A könyv második felében sikerült egy kicsit megkedvelnem, de a folyamatos kiállhatatlansága  ettől függetlenül még néha zavart. Mindenesetre  ettől eltekintve egy jó karakter volt, elvégre is nem az tesz egy szereplőt jóvá, hogy tökéletes.
Dee volt az egyik kedvencem, imádtam, hogy olyan önfeledten csacsogott mindenről, és mindig nagyon vidámnak tűnt.
Katy hiába volt a főszereplő, mégsem lett róla semmilyen különleges benyomásom. Egy átlagos lány volt, aki belecsöppent valamibe, amibe nem kellett volna. A stílusa, amiben Daemonnal ellenkezett, viszont tetszett.
A többi szereplőt kicsit jelentéktelennek találtam, nem túl sok szerepet kaptak ebben a kötetben, bennem kissé a kidolgozatlanság érzését keltették, viszont ez lehet csak azért volt így, mert a kötet egy sorozat első része.
 

  Tetszett a cselekmény, sok volt benne az izgalom, türelmetlenül vártam, hogy végre kiderüljön,  mi is Daemon és Dee valójában, és miért emlegeti a fiú mindig úgy Katyt, mintha legalábbis egy földönkívüli lenne.
 Szerettem a könyvben azt, hogy Katy nem zárkózott el Deetől annak ellenére, hogy meg lett volna az oka rá, és nem árulta el az ikrek titkát, akkor sem, ha ez majdnem az életébe került. Számomra jó példa volt egy igazi barátság bemutatására. Kifejezetten értékeltem, hogy nem volt túlerőltetve a szerelmi szál, az írónő tökéletesen eltalálta azt a mennyiséget, amennyi szükséges egy ilyen műfajú könyvbe. Sokat  nevettem Daemon és Katy civakodásain.
  Valójában nem gondolom, hogy ez az egész földönkívüli dolog éppen az én stílusom lenne, viszont izgatottan várom, hogy a Luxen sorozat többi részét is a kezembe vegyem, és megtudjam, hogyan folytatódik a szereplők élete Nyugat-Virginiában.
  A borítóval nem teljesen voltam megelégedve, személy szerint nem nagyon szeretem, amikor megpróbálják megjeleníteni a karaktereket egy könyvborítón, mert így nem tudom saját magam elképzelni az adott szereplőt, pedig ez nagyon sokat javít az olvasás élményén.
 Mindent összevetve tetszett a könyv, de nem vált a kedvencemmé.