Forduló
4
Barátság
8
Bátorság
10
Önfeláldozás
8
Műveltség
10
Őszinteség
6
Elgondolkodtató történet
8
Erőszak
1
Izgalom
10
Mindennapi történet
6
Nevettem rajta
10
Szerelem
6
Sírtam rajta
1
Tetszett
10
Varázslatos történet
2
Írj irodalmi kritikát a választott kötethez!

                                                     WitchReaders irodalmi kritikája
 
      Leiner Laura az egyik legsikeresebb kortás magyar írónő. Ifjúsági regényivel meghódította nem csak a fiatalok, de az idősebb réteget is. A Szent Johanna Gimi című könyvsorozat hozta meg neki igazán a hírnevet. A sorozat után szinte mindenki a megszállottjává vált (mi egészen biztosan). Epekedve vártuk milyen újdonsággal rukkol majd elő a Bexi után, és akkor jött... az Ég veled
      Már akkor éreztük, hogy ez más mikor megtudtuk a címét: Ég veled. A búcsúzás az, amire asszociáltunk, logikáztunk, hogy miről is szólhat majd ez a trilógia. Kezünkbe fogva a könyvet sokáig csak a borítót elemeztük, hogy milyen egyedi és különleges. Színhatásában leginkább a szürke jelenik meg, ez a szín Hannára utal, hiszen a színszimbolikában az önként vállalt magányosságot, az elhatárolódást és az egyedüllétet is jelenti. A fenyőfáktól sem tudunk eltekinteni, amellett, hogy különlegessé és széppé teszi a fedlapot, szintén fontos jelentőséget hordoz. A fenyőfa a téli napforduló utáni időszak fokozódó világosságát, a megújulást, a meleg és a fény kettősségét tehát maga az életet. Ez a párhuzam teljes mértékben Hannával hozható össze, hiszen Ő az, aki a sötétségből fokozatosan bújik elő, és ismer meg egy új világot, ahol végre elkezd ÚJRA élni. 
      Újvári Hanna az egyik legkidolgozottabb karakter, mivel az egész történetben az Ő hiteles gondolatait olvashatjuk. A depresszióból való kitörése folyamatosan bontakozik ki a műben. Nagyon intelligens, okos és bátor, a krízishelyzetekben jó a problémamegoldó-képessége amire sokszor szükségük van. A világgal kapcsolatos nézetei komolyabbá váltak édesanyja elvesztése után. Megtanulja értékelni, átélni a pillanatokat úgy, mintha többé már nem lenne lehetősége rá. Minden, ami Ő maga volt a veszteség előtt eltemette magában, mintha valamilyen szinten magát okolta volna.  Eluralkodik rajta a félelem, és a túlzott óvás apja iránt. 
      A Szirtes csapat tagjai mind különböző személyiség. Bernadett egy erős lány, nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Nyugodt természete fontos szerepet játszik a csapat együttműködésében. Hatalmas versenyszellem lobog benne, amely a játékok során előnyükre van, hiszen nem szeret veszíteni, és ezért bármilyen próbán helyt áll. 
Lóri egyénisége miatt hamar megkedvelteti magát az olvasókkal, humora teszi igazán színessé a könyvet. A butasága szinte már művészi csak kár, hogy nála ez a valóság. Az erőnléti feladatokban tudja kibontakoztatni képességeit, ezekben a helyzetekben komoly odaadást mutat. Ösztönzi az embereket a sportolásra a "mindig kell pár nap lábnap" mottójával. 
      Zsombi a csapat legfiatalabb tagja, még csak 9.-es, de okosabb, mint gondolnánk. Az iskolában nem számít népszerű diáknak, mivel a mai fiatalok már nem értékelik a tudást, amivel rendelkezik. A népszerűséget a társadalmi viszonylathoz mérik, kinek van Iphone telefonja, luxus autója vagy éppen ki részegedett le legjobban a hétvégén. Mégis az életben ez nem vezet semmire, de a tudás, ami előre viszi az emberiséget az igen. Ennek ellenére a verseny alatt rengeteg "barátságra" tesz szert. Az éles helyzetekben leblokkol és cselekvőképtelenné válik. 
      Az Iskolák Országos Versenyére (amit senki nem ismer) a kiválasztott Gimnáziumok egy 4 fős csapatot küldhetnek. A megmérettetés helyszíne minden évben titokban marad, és csak az induláskor szerezhetnek tudomást róla azért, hogy felkészületlenül érje a versenyzőket. Az idei évben a Bükk ad otthont a versengésnek. A feladatok ötletesek, kreatívak, jól kidolgozottak. Az írónő fantáziája dicséretre méltó. A történet teljes mértékben valósághű, nincsenek túlzások, amelyek rontanák az összképet. Véleményünk szerint erre a versenyre minden olvasó jelentkezne, hiszen olvasás közben is olyan felejthetetlen élményeket nyújtott, mintha mi magunk is a résztvevői lennénk. Ettől olyan csodás és magával ragadó!
      Meglepetésünkre nem csak barátságok alakulnak ki, hanem egy szerelem is. Ami igen meglepő hisz itt mindenki mindenkinek "ellensége". Hanna és Kornél egymás iránti vonzalma hamar felszínre tör, érzéseiket nem titkolják és nem nyomják el annak ellenére, hogy figyelmeztették őket, hogy ez hiba. Mivel ott a 100 pontos kérdés: mi lesz akkor, ha egymást kell kiejteniük?
      A mű a fiatalok nyelvén íródott, mégis igényes és összeszedett. A gyakran előforduló szleng kifejezések a mi köreinkben elterjedté váltak, viszont az idősebb réteg, aki nincs otthon az internet világában, felteheti a kérdést, hogy mi az a:  live, stream, haul vagy insta. A mondatok szerkezete egyszerű, azok könnyedén, lendületesen olvashatóak. A trágár szavak, melyek megjelennek a könyv olvasása közben, szinte észre sem vehetőek, annyira jól van keverve a humorral és a mai nyelvvel, ilyen például a: beszarás, hülye, nyomorék stb. 
      Az olvasóközönség érzelmeire folyamatosan hatást gyakorol a regény. Az egyik pillanatban még nevetünk míg, a másikban már Hanna gondolatai édesanyukájára terelődnek, ami miatt melankolikus, szomorú érzések lesznek úrrá rajtunk. Az izgalomtól, kezdve az idegességig és gyengéd érzelmekig mindent megtapasztalhatunk olvasás közben. Ez azért is jó, mivel nem válik unalmassá a könyv olvasás közben. Az írónő folyamatosan meglep minket valamivel. 
      Az előző könyveihez viszonyítva az Ég veled sokkal jobban hatott ránk. Egy komolyabb hangvételű, mély mondanivalót tartalmazó regényről beszélünk. Az egyik ilyen fő ok, amit próbál az olvasóközönség tudtára adni az a telefonfüggőség. Elvesznek azok az értékek, amelyek régen a legfontosabbak voltak, a csillagos ég alatt az éjszakába nyúló beszélgetések, a közös játékok, a rengeteg élmény, amikre csupán egy-egy horzsolás emlékeztet. Ma már viszont hatalmába kerítette az embereket az internet világa, ezért az emberi kapcsolatok is egyre elhanyagolódnak. Isamu Fukui szavait idézzük: ,,Az ember csak azután kezdi értékelni a dolgokat, amikor már elvesztette”.