Forduló
4
Barátság
8
Bátorság
9
Önfeláldozás
5
Műveltség
2
Őszinteség
6
Elgondolkodtató történet
10
Erőszak
3
Izgalom
8
Mindennapi történet
2
Nevettem rajta
7
Szerelem
2
Sírtam rajta
5
Tetszett
10
Varázslatos történet
10
Írj irodalmi kritikát a választott kötethez!

Mészöly Ágnes – Szabadlábon

A regény első szám első személyben mesél, főként főszereplőnk gondolatait közvetítve, de előfordul az is, hogy más szereplők szemszögéből vetíti elénk az írónő a cselekményt. Ez jó választás volt a könyvhöz, mivel így beláthatunk egy rokkant gondolatai közé, olyan, mintha egy mozgássérült naplóját olvasnánk. A cselekmény bő két hetet ölel fel, az írónő megtalálta az arany középutat. Nem lett túl sűrű, sem túl vontatott a történet. A regény végig fenntartja az olvasó figyelmét, mindig történik valami, ami megragadja a befogadót. Az időbeni ugrást azonban sokszor nem sikerült jól megoldani. Néha már sok volt, hogy egy történés közepén egyszer csak előre ugrottunk 2-4 órát.

Főszereplőnk, Győri Dániel egy nagyszerű karakter, mivel próbál úgy élni, mint egy átlagos kamasz fiú, annak ellenére, hogy ő mozgássérült, és családi helyzete se mindennapi. Egyke, egyedül él édesanyjával, apját soha nem ismerte. Anyai felmenői nem támogatták a szülei kapcsolatát, sőt, meg akarták szakítani anyja terhességét is. Ildikó, Dániel édesanyja személyiségét nagyban befolyásolta szülei gondolkodásmódja, később ezt fiába is próbálta belenevelni. Eltervezte jövőjét, erősen fogta Dánielt, őt viszont jobban vonzotta az informatika és a zenei pálya. Megfigyelhető, hogy a két ellentét, Dániel lázadása és Ildikó szigora a könyv során közeledik egymáshoz, végül pedig sikerült megérteniük egymást.

Ennek, egy iskolai verekedésnek, és az anyjával folytatott folyamatos vitáknak köszönhetően Dániel egy napon elindult megkeresni az apját, ezzel megkezdte élete legnagyobb kalandját is. Road movie – kerekesszékben.

Útja során rengeteg ismeretségre tett szert, a könyv sok mellékszereplőt sorakoztatott fel. Számos olyan könyvet olvashattunk már, ahol a mellékszereplőknek szinte semmi jelentősége nem volt a történet alakulásában, de itt más a helyzet. Ebben a regényben minden egyes mellékszereplő nagy hatással bír. Mind-mind hozzátesznek a történethez, és Dani célja eléréséhez. A könyvben vállalt szerepükhöz képest jól ki lettek dolgozva a karakterek, még a legkevésbé fontosak is. A legszimpatikusabbak Kinga és Panni voltak. Ezek a lányok viccesek, gyerekesek, és az apró dolgoknak is tudnak örülni.

Amszterdam, Barcelona, Franciaország, tengerpart, szeméttelep, pályaudvar. Csak néhány a rengeteg helyszín közül, ahol a cselekmény során járhattunk. Kedvenc helyszínem Párizs volt, ahol Dániel megismerkedett Norinával, a 12 éves kislánnyal. Szokatlan volt, hogy a rajzolgató lány segített pénzt gyűjteni a rokkant fiúnak, hogy az feljuthasson az Eiffel-torony tetejére. Norina nagyon kedves, korához képest érettebb, és érdekes karakter volt, én az írónő helyében több szerepet szántam volna neki.

Dániel úgy indult neki ennek a kalandnak, hogy buli lesz meglátogatni az apját, ugyanakkor félt, mert nem tudatta vele, hogy ő mozgássérült. Útja során azonban nem az ő karaktere fejlődött, hanem édesanyjáé. A regény végére kedvesebb, megértőbb lett fiával szemben, rájött, hogy nem szabad őt kalitkába zárni.

A könyv nem csak egy tökéletes kalandot mesél el, hanem az élet árnyoldalaira is rámutat. A prostituáltak életét bemutató jelenetek, és a Kinga és Panni megerőszakolására tett kísérlet nem mondható éppen pozitív pontnak, azonban jót tett a történetnek a lejtmenet. Jó ötletnek tartottam beleírni Panniék történetét, és azt, hogy Dani végül rájött, „ez mégse annyira jó buli”. Így talán ha egy lázadó kamasz olvasná, és megfordulna a fejében, hogy elszökik, meggondolná magát.

Figyelemre méltó Dániel elszántsága és kitartása. Az írónő végig gondoskodott arról, hogy ne legyen egyszerű dolga a fiúnak. Mikor rossz helyzetbe kerül, gyakran a szerencsén múlik, hogy kimászik-e belőle. Ebben, Daniban magamra ismertem. Véleményem szerint Mészöly Ágnes ezzel is üzenni kívánt az olvasónak, hogy bármi akadályt helyez eléd az élet, azt le kell győzni, és menni tovább, nem pedig a könnyebb utat választani. A könnyebb nem biztos, hogy jobb. Remek ifjúsági regény, tele véletlen, bár szerencsés és izgalmas eseményekkel és fordulatokkal. Minden korosztálynak tudom ajánlani, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Kiváló, jó időtöltésre, és elgondolkodtató, hogy tényleg, milyen is lehet egy 16 éves mozgássérült élete?