Könyvajánló és kézjegy 7.

GaraboncBARÁTSÁGOSAK - Csapatszellem, Miskolc

Választott könyv: Kristin Cashore: A garabonc

 

Szókimondó, zabolátlan, ugyanakkor mély és igazi is. Ritkán olvasni olyan fantasyt, mint Kristin Cashore A garabonc című könyve.

A történet egy fiatal lányról, Katsáról szól, és arról, hogy egy elnyomott vadócból hogyan válik igazi, érett nő. Mindezt természetesen aközben, hogy megmenti a világot, ahogy azt egy ifjúsági medieval fantasytól elvárhatjuk.
Szerkezete lineáris, így egyáltalán nem bonyolult olvasni, jól követhető. Az események időtartama azonban meglepő, az írónő nagyobb hangsúlyt fektetett a lelki, érzelmi részekre, a csatajelenetek pár oldal alatt lezajlanak és nem is kapnak központi szerepet. A narrációt tekintve E/3-ben íródott, főleg Katsa szemszögéből, de néha bepillantást nyerhetünk mások gondolataiba is a könnyebb érthetőség kedvéért. Így elsőkézből, mégis kívülről szembesülhetünk azzal, milyen nehézségekkel néz szembe egy lány, amikor saját kezébe veszi az életét.
A regény főszereplője Katsa, egy 17 éves garabonc, vagyis különleges tehetséggel megáldott ember. Az ő karakterfejlődését követhetjük nyomon a könyv során. Nemcsak kívülről erős, kitartó, kiváló harcos, hanem belülről is egy határozott, magabiztos lányt ismerhetünk meg. Bár nagybátyja próbálja elnyomni, ő mégis a sarkára áll, és nem hagyja magát irányítani. Alaposan kidolgozott szereplő, aki az elején még kételkedik magában, de ahogy halad a cselekmény, a garabonciájával párhuzamosan ő is egyre jobban kibontakozik.
A férfi főszereplőnk Pongor, egy valódi szőke, khm, barna herceg, aki az elrabolt nagyapját próbálja felkutatni. Az elején egy pimasz, hiú kis ficsúr, aki a végére egy hősies, felelősségteljes herceggé alakul át. Nála is párhuzam vonható a garaboncia és a karakterfejlődés közé, ahogy a herceg felfedezi önmagát és felfedi magát Katsa előtt, úgy ismeri meg a garabonciájának egyre több képességét. Kapcsolata Katsával az elején szépen, jól átgondoltan alakul, azonban a váltás barátság és szerelem között nagyon éles, olyan érzést keltve ezzel az olvasóban, mintha csak a kötelező romantikus elemet akarná kipipálni az írónő, azonban utána visszaáll a harmónia.
Rengeteg mellékszereplővel is találkozhatunk a könyv során, ahogy az egy utazásregénytől elvárható. Ezek a karakterek azonban nincsenek kidolgozva, keveset tudunk róluk, egy-két lényegesebb tulajdonságukat ismerjük csupán. Ilyen például Raffin, Katsa unokatestvére, akinek nagy a tudásvágya, hóbortos és szeret a saját feje után menni, apja, a király, legnagyobb bánatára. Említésre méltó még Oll, az idős kémmester, aki próbál apáskodni a fiatalok felett a zsarnok királyi udvarban, vagy a meglepően felnőttesen viselkedő Keserkék hercegnő, aki 12 éves kora ellenére nagyon is királynőhöz méltóan viselkedik és eleget tesz kötelességének. Bár nincs idő minden karakter részletes megismerésére, a történet alakulásában kulcsfontosságú szerepet játszanak, tetteik logikusak, megalapozottak.
Mivel a regény fő célcsoportja a 12-13 éves lányok, így a nyelvezete is ehhez igazodik. Nincsenek benne idegen szavak, hiszen sem a téma, sem a korosztály nem igényli, ugyanakkor rengeteg a középkori elem, mint földesúr, páncélos lovag és zsarnok király. A fantasy kritériumainak is megfelel, hiszen vannak benne természetfeletti lények, ugyanakkor üdítő módon nem az elcsépelt vámpírokról vagy angyalokról olvashatunk, hanem garaboncokról. A megfogalmazás egészen mesés, finom, választékos a szóhasználat, azonban a mondatszerkezetek nem annyira összetettek, gyakoriak a tőmondatok vagy az alig bővített alárendelt összetett mondatok, így ez rontja az élményt, primitív hatást kelt. Az alapvető célja a regénynek az lenne, hogy öntudatra, függetlenségre nevelje a fiatal közönséget, viszont ezzel a nyelvezettel elég nehéz inspirálni, elgondolkodtatni, a feminizmus korai magjait elvetni egy kislányban.
A mai világban különösen fontosnak tartom, hogy példát mutassunk egy lánynak arról, hogy nem kötelező beállni a sorban, nem kell másra várni, hogy megvédjen bennünket, mi magunk is lehetünk azok, akik irányítják az életünket. És itt nemcsak emberekre gondolok, hanem akár a médiára, akár a divat világára. Merni kell önmagunknak lenni, hiszen akkor érhetjük el a legjobb formánkat, akkor vagyunk képesek bármire.

Bár a regény közel sem tökéletes, tartalmi szempontból, a mondanivalót nézve igenis értékes olvasmány. Egy könnyed szórakoztató irodalom olvasása közben olyan gondolatmenet tud elindítani egy gyermekben, ami elősegíti azt, hogy több, jobb legyen. Kevés manapság az olyan fantasy könyv, ami erre is képes.

Barátság: 5

Bátorság: 10

Önfeláldozás: 10

Műveltség: 3

Őszinteség: 10

Elgondolkodtató történet: 8

Erőszak: 4

Izgalom: 7

Mindennapi történet: 3

Nevettem rajta: 5

Szerelem: 5

Sírtam rajta: 1

Tetszett: 8

Varázslatos történet: 8

 

Ezúton is szeretnénk elnézést kérni minden vaktól és gyengén látótól. A mi üzenetünk Braille írással (vagy valamivel, ami arra akar hajazni) készült, és egyszerűen a "Látlak Téged" (vagy legalábbis reméljük, hogy az) szavak olvashatóak rajta. A Braille írást az egyik karakter tiszteletére választottuk, és úgy gondoltuk, hogy remekül tükrözné a könyv hangulatát/üzenetét miközben egy kis (morbid) humort is csempész bele. 

(A fordítás egyébként erről az oldalról származik: http://rozoli.uw.hu/braille.php )

 

Kézjegy KÉP
 

kézjegy